APA

2008 május 31. | Szerző: Kenguru |

 APA – így, csupa nagybetűvel. Mert anya rendben, anya a kiszolgálószemélyzet, nem kérés, elvárás, hogy mindig, minden esetben készenlétben álljon, és ha ez nem így van, nemtetszésedet hangos és felháborodott sikítással jelzed. (Mert két hete gyakorolod, hogy sikerül-e elérned az ultrahangot, hogy a denevérekkel is kommunikálj.) Szóval anyát valószínűleg azért találták ki, hogy Neked is legyen saját külön rabszolgád. De APA más. Csupa nagybetű. Mert egy csomó mindent sokkal barátibban old meg, mint a néha kellemetlenkedő másik szülő.

APA például nem gondolja, hogy meg kell dolgoznod az éppen csak nem elérhető csörgőért, és első nyekkenésedre a kezedbe adja. APA akkor is kivesz a járókából, és szeretget ha egyébként éppen nem okoz problémát az odabenn tartózkodás. APA – ha anya véletlenül nem figyel – az ölében veled nézi a híradót, és kommentálja, hogy te is jól megértsd. APA nem rohan lecserélni a lebuktizott pólódat, mert az amúgy is megszárad, és minek idegesítsen az öltözéssel. APA sokkal bátrabban táncolja veled körbe a szobát különböző, számodra átalakított hatvanas évekbeli slágerek és gyermekdalokat énekelve, amit te – főleg a feldobásoknál – hangos vihogással díjazol. APÁVAL fürödni is jobb, mert a túlfolyóig engedi a kádat, hogy lebeghess a vízben, és nem ijed meg, ha némi víz a szemedbe, orrodba, szádba megy. Ha ő nincs otthon, anya csak a kis zöld kádban fürdet, amiben csak az az izgalmas, hogy sikerül-e a kilocsolt vízzel eltalálnod az odakészített hálóruhát. APA órákon keresztül képes veled a kenguruban bevásárolni, és különböző nénik elismerését besöpörni, anyának már húsz perc után megfájdul a háta. APA fittyet hány arra, hogy neked még elvileg nem szabad ülni, és ha erölködsz, mert nézegetni akarsz, feljebb állítja a babakocsit. Ráadásul APA hosszú negyedórákig bírja, hogy reggel húzkodd az orrát, fülét, nyomkodd a szemét az ágyban (mert addigra valahogy a rácsosból mindig odakeveredsz) anélkül, hogy fel akarna kelni…  APA tehát valószínűleg tökéletes.